Futni jó

Kikapcsolom a lejátszót. Általában szól a zene, miközben sportolok, de most hallani akarom magam körül a természetet. Ha jól odafigyelek, legalább három-négy madárhangot tudok megkülönböztetni,  csicsergés, csivitelés, csettegés szárnyal a vízcsobogás, békakuruttyolás, lombzizegés felett.

Futok.

A gát hosszan nyújtózik előttem, zöldell, sárgállik, piroslik a búza, a repce, a pipacs, alattam csillogón nyúlik a Balaton tükre, mögöttem vulkánok magasodnak.

Futok.

Hihetetlen mennyit változtam néhány hét alatt, a kezdeti próbálkozások szenvedései elillantak. Az első nehézkes percek után felveszek egy ritmust, ami kényelmes, tartható. Nem kapkodom a levegőt, mégis egyik kanyar a másik után marad mögöttem.

Az út hullámzik, a Balaton felvidék kitűnő terep. Megszerettem az intervallum edzéseket, így a lejtőkre nem küzdelemként, hanem lehetőségként tekintek, a barátságosabbakra négyszer-ötször is felfutok,  felhúzott térdekkel, emelt sarokkal. Váltogatom az intenzitást is, röviden sprintelek, majd egész lassan kocogok. Örömöm telik a mozgásban. Nem érdekel hány perce futok és hány kilométert tettem meg, élvezem a levegőt, a látványt, a szabadságot, az érzést, hogy dolgoznak az izmaim.

Sokat tanultam az életmódváltók videóiból arról, hogy kell egy edzést okosan felépíteni. Mikor belevágtam a programba, nem is gondoltam, hogy az otthon megnézett kisfilmek ennyire formálják majd a gondolkozásom. A bemelegítéstől a levezető nyújtásig megtervezem a futásomat, és bár nem használok pulzusmérő órát, remekül érzem a légvételem és a szívverésem alapján, mikor vagyok – helyesen –  a zsírégető zónában. A terhelést igény szerint növelve és csökkenve hosszabb ideig sikerül ebben a tartományban maradnom, így nem fulladok ki rövid idő alatt.

Figyelem a testem jelzéseit és akkor hagyom abba, amikor érzem, közeledik a vég. Nem fárasztom ki magam, így sikerélménnyel zárom a futást. Sétálok, süttetem magam a nappal. Meg-megállok, a tó panorámájában gyönyörködve ráérősen nyújtok, hagyom kiteljesedni a mozdulatokat. Ellazulva és felfrissülve érek haza, a jutalmam – egy pohár jéghideg fröccs – a teraszon vár.

Ha tetszik a Csoki nélkül,  lájkold a facebook oldalát is!