A kezemet nézem, ahogy lüktetnek rajta az erek. A homlokomról csöpög a víz, körülöttem dübörög a zene. Oldalra pillantok, a mellettem támaszkodó lány megereszt egy félmosolyt, aztán ő is tovább koncentrál. Fel, fel, fel, ne hagyd abba! – hangzik a kiáltás a színpadról, nem hagyom abba. Jobb lábam a magasban, rajta bokasúly, bölcsen a könnyebb fajtát választottam. A bal oldalon már túl vagyunk, azt a háromnegyedénél abbahagytam, de most bírom, úgy látszik a jobb fenekem edzettebb.
Alakformáló csoportos edzésen vagyok és hihetetlenül élvezem!
Nehezen szántam rá magam, hogy eljöjjek, még soha nem próbáltam a sportnak ezt a fajtáját, de az életmódváltás a határaim átlépéséről is szól, ennek köszönhetem, hogy itt vagyok. Az első sztereotípiám már belépéskor megdőlt. Attól féltem, izmos hasú, kidolgozott, rezzenéstelen arcú, atomnők fognak körülvenni, ehelyett csupa korombeli, mosolygós lányt látok, kinek a popsija kerekebb, kinek a combja, de összességében mindenki szuperul néz ki, pont úgy ahogy egy nőnek ki kell néznie.
Kezdettől fogva közösséget érzek a csoporttal és valami megmagyarázhatatlan harmónia van bennem.
Itt a helyem, nem azért, hogy egy óra múlva kicsit jobban hasonlítsak az aktuális címlaplányra, hanem azért, hogy jól érezzem magam.
Az első fél óra kardio jellegű, alaposan kiugráljuk magunkat, jó a zenére figyelve mozogni, leköt a ritmus, nem az izmaim feszülésével foglalkozom. Elfáradok, de jólesik, érzem ahogy az egész napi stressz lassan semmivé válik bennem.
Az edzés második felében az erősítésen van a hangsúly, combra, popsira, karra és hasra is dolgozunk. Kemény, de visz magával a lendület, a társaság, a zene, egyébként meg nem ciki megállni ha úgy érzem nem megy tovább, fél szemmel látom hogy mások is kiengednek néhány ütem erejéig. Használunk bokasúlyt, kézi súlyzót – mindenki magának választja a nehézséget – guggolás, fekvőtámasz, plank, visszaköszönnek az életmódváltókkal otthon kipróbált gyakorlatok. Az óra végén tíz perc a nyújtás, van idő belefeszülni, belelazulni a mozdulatokba. A zene simogat, nemcsak a testem, a lelkem is jólesően nyújtózik. Az edzés utáni forró zuhany már csak hab a tortán, lehunyt szemmel hagyom, a vízcseppek kényeztessenek.
Ha tetszik a Csoki nélkül, lájkold a facebook oldalát is!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: