Te melyiket választanád?
Ugye, azt tanultuk, hogy a zsír a fő bűnös? Ezzel szemben olvastam egy érdekes tanulmányt, amely szerint a kutatások egyre inkább rámutatnak a cukor jelentős egészségkárosító hatására, míg a zsírok lassan rehabilitálódnak. Ez persze nem azt jelenti, hogy mostantól mogyorókrém helyett a disznózsírt ehetjük nagykanállal, sokkal inkább azt, hogy nem lehet egy-egy élelmiszercsoportot jónak vagy rossznak kikiáltani, érdemes inkább változatosan étkezni, sokféléből keveset fogyasztani.
Már írtam arról nektek, hogy a diétám elején úgy döntöttem, csak a szénhidrát bevitelem fogom tudatosan korlátozni, sem a zsírt, sem a kalóriát nem számolom. Mivel nem vagyok nagy húsrajongó, úgy gondoltam úgysem eszem jelentős mennyiségű nehéz ételt. Meglepődve tapasztalom azonban, hogy minél inkább kerülöm az édeset, annál jobban kívánom a vajat, a húst és igen, a zsíros kenyeret, jó vastagon megkenve!
Persze, a szervezet okos, ha cukrot nem kap, ráfanyalodik a zsírra, abból merít energiát.
Bár mostanában sokszor összefut a nyál a számban ha meglátok egy vajas kiflit kolbászkarikákkal, mégis úgy érzem, bízhatok magamban. Amíg a cukorral résen kell lennem, mert bármikor előfordulhat, hogy sorozatnézés közben észrevétlenül eltüntetek egy tábla mogyorós csokit, addig elképzelhetetlennek tűnik még az új énem számára is, hogy ugyanezt egy tábla kolozsvári szalonnával tegyem meg. Elméletemet az eredmények is igazolják, folyamatosan csökken a súlyom. Így, bár a régóta bevált zsírspóroló szokásaimra most is odafigyelek – például olívaolajjal főzök – ha kedvem támad egy szaftos sült oldalasra hagymával, nem fogom vissza magam.
Egy jó halvacsora?
Ha szeretnétek a zsírokról és egészséges használatukról többet megtudni, olvasgassátok az életmódváltók cikkeit, a csapat dietetikusa egy egész héten keresztül foglalkozik a témával.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: